Don't try to understand me... just simple do the things I say...

Igen, megtaláltam a következő aláírásszöveget. Szerintem tökéletes, Gerardhoz illik, aki pedig azt mondja, hogy nem, az hazudik. És ez nem más, mint az iromány címe is. Nem tudom, miért ezt írtam oda, de most tökéletesen illik a hangulatomhoz. Engem nem megérteni kell, meg se próbáld, azt mondok, ami a szívemen van, ott pedig nincs képlet, nem lehet kiszámolni.

Nem tudom, hogy miről akarok írni. Majd talán kitalálok valamit időközben. Először is szeretném kijelenteni, hogy nagyon szeretem Amyt, persze. Lehet, hogy mostanság ezt nem nagyon éreztettem, pedig így van. Igyekszem írni a táboros, meg találkozós élménybeszámolómat is, hamarosan meglesz, i promise, de annyira, annyira nagy sietésben vagyok mindig, és még így sem érem utol magam.

Írni kellene bájitaltanra, de nem visz rá a lélek. Fel kellene keresni Daeront is, hogy segítsen már egy anyagot megírni, mert egyszerűen nem tudok rá időt szakítani, pedig tudom, hogy kellene. Tantervet is össze kellene már dobni, de nincs semmi ihletem még, sajnos. De majd lesz, tudom én, csak idő kérdése, tényleg. Augusztusban mindenképpen lesz. És tengerpartot akarok, mert ott minden könnyebb, és mindenre van ideám, de komolyan, és hiányzik, a hideg tengervíz, ami előtt mindig is szórakoztam, hogy én ebbe nem megyek bele, merthogy nagyon hideg, és nem bírom, de persze anélkül nem élet az élet a parton, hogy ne menj bele, szóval negyed óra gürcölés után csak belevágtam magam. És hiányzik Viki úszásoktatása is, meg, hogy milyen türelmes volt már velem, pedig nulla tehetségem van hozzá.
Na meg, hogy képes volt elviselni a sok csesztetésem, Dáviddal kapcsolatban.

Ariiiii. Táborban van, hiányzik. Nagyonnagyonnagyon. Amy is nagyon hiányzott, amikor a Balcsin volt. Olyan rossz volt, mégis neki biztos tök király lehetett, mondta is, és én elhiszem. De régen voltam már ott is, pedig kiskoromban mindig lementünk, minden évben, minden nyáron, egy-két hétre. Most meg... rohanás, semmire sincs idő, más célok, más vágyak. Új-Zéland, igen, az a király.

Írt smst. Sírt. Sírt. What happened? Miért sírtál? :( Ma fel kell hívnom, meg kell tudnom, ki bántotta, vagy, hogy milyen nézeteltérés támadt. Vagy talán Jack? Mert igen, elhanyagolja, és igen, én tudom, hogy ez Arinak fáj. Félek.

Csak kialakult ez így a végére, legalább nem a semmiről írtam. És ne feledd az igét: Don't try to understand me... Ne keress logikát ebben a bejegyzésben sem.